Románia vezetõi elzárkóznak a párbeszédtõl
Az utóbbi évben a romániai magyar közösség helyzete - több állami intézmény aktív szerepvállalásának köszönhetõen is - radikálisan rosszabb lett. Csak néhány példa:
- az ország közbiztonsági stratégiájának a tervezetében az autonómia igényének a kinyilvánítása kockázati tényezõként, a társadalmi béke veszélyeztetõjeként jelent meg;
- a magyar közösség reális gondjainak megoldásáról szóló nyilatkozatát minden indoklás nélkül, érthetetlen módon pár nap után maga az államelnök távolította el hivatalának honlapjáról;
- futószalagon születnek a magyar feliratok, illetve magyar és székely jelképek eltávolítására kötelezõ bírósági ítéletek;
- végül decemberben kétes körülmények között két székely fiatalt tartóztattak le terrorizmus vádjával.
Érthetõ és jogos tehát a közösség körében egyre nagyobb méreteket öltõ elégedetlenség, ami petíciók és köztéri tüntetések egész sorát eredményezte.
A fokozódó feszültséget észlelve, a magyar közösség gondjai békés megoldását keresve Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék Székely Tanácsainak az elnökeiként tavaly decemberben azzal a kéréssel fordultunk az ország két vezetõjéhez - az államelnökhöz és a miniszterelnökhöz -, hogy ezek fogadják székelyföldi önkormányzati és politikai vezetõk egy küldöttségét, hogy párbeszéd útján közösen keressük a kiutat ebbõl a helyzetbõl. Megkeresésünkre azonban semmilyen válasz nem érkezett!
Tekintettel arra, hogy az év vége eleve zsúfolt idõszak mindenki számára, a felkérést a múlt hónap elején megismételtünk, de továbbra is eredmény nélkül. Ez a viszonyulás már azért is elfogadhatatlan, mert törvény kötelezi az említett elöljárókat is, hogy az írásos megkeresésekre 30 napon belül válaszoljanak. Ezen túlmenõen azonban nem csak elfogadhatatlan, de veszélyes is az a mód, ahogyan ez a két elöljáró ebben a helyzetben viselkedik. Véleményünk szerint felelõs vezetõkként kötelességük az egyre növekvõ társadalmi feszültség mielõbb csökkentése, Székelyföld helyzetének Románia kötelezettségvállalásaival összhangban való rendezése, ehhez pedig párbeszédre van szükség. Ezúton nyilvánosan is felszólítom tehát õket, hogy minél hamarabb fogadják az általunk említett küldöttséget, vállalják el a helyzet rendezésében rájuk háruló feladatot.
Kérem ugyanakkor a nemzetközi közösséget, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a székelyföldi helyzet alakulását, illetve a rendelkezésükre álló eszközökkel, hatáskörüknek megfelelõen vállaljanak aktív szerepet a mielõbbi békés rendezésben.
Gyergyószentmiklós, 2016.II.17.
Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke