Mármint a politikai, ami lassan minden egyébnek alapja lesz. Itt van erre egy igen aktuális és közszájon forgó téma, a marosvásárhelyi orvosi egyetem esete. A felületes szemlélő azt hinné, hogy a több mint egy éve zajló történetben az a tét, hogy lesz-e a jövőben is, s ha igen, akkor milyen lesz a magyar nyelvű orvos-képzés a MOGYE-n. Ha azonban alaposabban szemléljük az eseményeket, rá fogunk jönni, hogy az mindenkit érdekel, kivéve a történetben főszerepre ahítozó RMDSZ politikusait. Mert nézzük csak: Az új oktatási törvény tavaly január 13.-án lépett életbe, onnan kezdve 6 hónapja volt minden egyetemnek, hogy chartáját igazítsa a törvény előírásaihoz. Emlékszik netán valaki arra, hogy ez különösebb téma lett volna tavaly január 13.-a és július 12.-e között? Ugye nem? Nem volt választási kampány, tehát a politikusok nem foglalkoztak a témával, magukra hagyták az egyetem magyar oktatóit. Ők tették amit tehettek, próbálták jobb belátásra téríteni a román kollégákat, az egyetem vezetőit, de - természetesen - a leghalványabb eredmény nélkül.Aztán eltelt július 12., kérdés, hogy fordult-e valaki panasszal a minisztérium mellett működő etikai bizottsághoz? Erről a sajtóban semmiféle hír nem jelent meg, joggal lehet feltételezni, hogy nem. Persze lehet ezért hibáztatni az egyetem magyar oktatóit, illetve a magyar diákszövetséget is, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy létezik egy 22 éves, hatalmas apparátussal rendelkező "érdekvédelmi szervezet", amelyiknek még arra is van ideje, pénze, energiája, hogy humorfesztivált és tehetségkutató versenyt szervezzen, joggal lehet elvárni tőle, hogy foglalkozzon érdekvédelemmel is. Ha pedig a mulasztás okát keressük, óhatatlanul felmerül az a lehetőség, hogy az RMDSZ román parlamenti párt, s mint ilyen, a maga érdekeire van tekintettel elsősorban. A magyar tagozat létrejötténél sokkal fontosabb számukra a politikai tőke. Egyáltalán nem valószínűtlen tehát, hogy a stratégiai tervük úgy készült el, hogy az idei helyhatósági és parlamenti választások kampányában tudják hasznosítani az oktatási törvényből származtatható tőkét. Valahogy így: A törvény életbe lépését követő jó háromnegyed évben hagyni kell a magyar oktatókat, hadd kínlódjanak magukban. Aztán 2011 vége felé ki kell állni, s bejelenteni: látják, hogy azok magukban nem boldogulnak, de sebaj, jönnek ők, a politikusok és megoldják a problémát. Aztán további pár hónapig még ők is csak felszólítanak és fenyegetőznek (minden eredmény nélkül), hadd lássa mindenki, milyen kemény feladat ez! Végül ahogy eljön 2012 tavasza, megállapodnak a kormányban a román kollégákkal, hogy hoznak egy kormányhatározatot, amitől ugyan nem lesz magyar tagozat Vásárhelyen (hogy azért a románok se járjanak rosszul), de rá lehet fogni, hogy ez már az, s ezzel jól lehessen kampányolni a helyhatósági választások előtt. A kampány-plakátok tervezői akár már fel is vázolhatták a melldöngető jelmondatokat a plakát-tervekre, miszerint visszaállították a magyar tagozatot Vásárhelyen. Számításukba azonban kis hiba csúszott, hisz az államelnök előhúzott egy olyan miniszterelnököt, akinek sikerült megállítani a kormánykoalíció hanyatlását, felcsillantván az esélyt, hogy év végéig akár meg is fordíthatja az erőviszonyokat, de mindenképp elejét veszi a csúfos vereségnek, annak, hogy a szociál-liberális szövetség 50% fölötti eredményt érjen el, s magában alakíthasson kormányt. Látva ezt, ez utóbbiak támadásba lendültek, s kiegészülve a székükhöz ragaszkodó kormánypárti képviselőkkel, megbuktatták az Ungureanu kabinetet. Ezzel pedig odalett annak a lehetősége is, hogy kormányzati pozícióból ősszel majd rávegyék az egyetem román vezetőit, hogy tegyenek úgy, mintha elfogadnák az új kart, s hozzálátnának a megszervezéséhez. Itt állunk tehát, jó 16 hónappal az oktatási törvény életbe lépése után, s immár a leghalványabb esély sincs arra, hogy bár a következő tanévtől beinduljon az önálló magyar tagozat az orvosin. Téved azonban az, aki úgy gondolja, hogy ez kellemetlenül érinti az "érdekvédelem" politikusait. Ugyan, dehogy! Annál dörzsöltebbek ők. Ahogy kikerültek a kormányból, a siker-propagandát azonnal siránkozásra és riogatásra cserélték, s ment tovább a kampány, hisz minél erősebb pozíciókat kell kiépíteni az önkormányzatokban, talpnyalók hada kell elhagyja Bukarestet, kell nekik egy-egy meleg hely valamelyik városházán, avagy helyi intézményben. Lemezt cseréltek tehát, s arról nyilatkoztak nyakra-főre, hogy az új kormány napok alatt lerombolja azt, amit ők kínkeservesen felépítettek, lám, milyen fontos dolog, mondhatni nemzeti érdek kormányon lenni Bukarestben. Itt van például a marosvásárhelyi orvosi, most már biztos nem lesz egyhamar magyar tagozata, hisz a kormány visszavonta a fellebbezést az új kar ügyében, érdemi tárgyalás pedig csak decemberben lesz. A színfalak mögött pedig elégedetten dörzsölték a kezüket, hisz nekik nem az volt a fontos, hogy az orvosin magyar tagozat induljon, hanem az, hogy a választásokon minél jobban szerepeljenek, minél jobb pozíciókat harcoljanak ki maguknak.
Minő elfogultság meg rosszindulat, mondhatnák előző soraimra, ha lenne logikus válaszuk néhány igen sarkalatos kérdésre. Ezek: Tavaly januártól mostanáig adtak-e tanácsot az egyetem magyar oktatóinak, illetve a magyar diákszövetségnek? Küldtek-e hozzájuk bár egyszer egy jogászt, hogy az ismertesse velük a törvény előírásait, az új lehetőségeket, illetve azt, hogy pontosan mikor mit kell tegyenek ahhoz, hogy a 2011-12-es tanév már úgy induljon, hogy létrejött az önálló magyar tagozat? Markó Béla, az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettes kért-e rendszeres tájékoztatást az oktatási minisztériumtól a vásárhelyi fejleményekről, s utasította-e bár egyszer írásban a minisztert arra, hogy tegyen rendet az egyetemen? Adtak-e készen megírt panaszt az oktatók vagy a diákok kezébe, amit épp csak alá kellett volna írni, s benyújtani az oktatási miniszternek? Igaz-e, hogy az ősszel, amikor a magyar diákok tüntetni akartak a jogaik mellett, akkor az RMDSZ vezetői lebeszélték őket, mondván, hogy majd ők Bukarestben megoldják a problémát? Komolyan gondolták-e, hogy a helyzetre megoldás egy újabb vegyes tannyelvű kar létrehozása?
Végül, de nem utolsósorban: Victor Ponta a kormánya megalakítása után időben bejelentette, hogy az új oktatási miniszter Vásárhelyre fog utazni, hogy tájékozódjon, illetve hogy segítsen megoldani a konfliktust. Túl azon, hogy a sajtóban óbégattak a Ponta kormány magyarellenes lépései miatt, odament-e valaki az RMDSZ vezetői közül arra a találkozóra, hogy szakmai és politikai segítséget nyújtson a magyar oktatóknak? Ugye nem? (Még csak az hiányzott volna, hogy az új kormány megoldja a problémát, s ráadásul a választási kampány legelején! Hát mit panaszoltak volna a tulipános politikusok négy héten keresztül a választóknak!)
Távol áll tőlem, hogy védjem bármelyik román pártot vagy politikust, hisz az nem kétséges, hogy mindegyiknek hatalmas szálka a szemében a magyarság. Tőlük azonban nem is várok mást, teszik azt, amit a "nemzeti érdekük" (szerintük) kíván. Az RMDSZ-es politikusok farizeusi magatartása, nemzetmentésnek álcázott nemzetárulása ellenben felháborít. Ebben a konkrét esetben például ez is történhetett volna: Az oktatási törvény 2011 januárban lépett életbe. Látva az egyetem vezetőinek a hozzáállását, az RMDSZ szakemberei június végére elkészíthettek volna egy alapos, paragrafusokkal alátámasztott beadványt, amit a magyar oktatók és diákok vezetői csak alá kellett volna írjanak, s be kellett volna nyújtsanak az oktatási miniszternek. A miniszter - ha kell, akkor a főnöke nyomására, utasítására - ezt haladéktalanul továbbíthatta volna az illetékes etikai bizottságnak, amelyik maximum tavaly októberre el kellett volna készítse a maga jelentését. Ez normális esetben tényszerűen le kellett volna írja, hogy az egyetem nem tartja be a törvényt, s ennek alapján a miniszter - ha kell, Markó Béla utasítására - felfüggeszthette volna az egyetem állami finanszírozását. Költői kérdés, hogy ilyen esetben mennyi idő alatt készült volna el az új, törvényes charta, hisz pénz hiányában a magyarellenesség is hamar hervadni kezd. Ha pedig a miniszter nem hozza meg ezt a radikális határozatot, akkor is volt több lehetőség, kezdve azzal, hogy már tavaly októberben megindulhatott volna ellene az a per, amihez a szakmai segítséget ismét az RMDSZ adhatta volna, de akár addig el, hogy 22 év után az RMDSZ a sarkára áll, s kilép a kormányból. S hogy mindezt miért írtam meg? A román politikusokat megváltoztatni egyhamar nem fogjuk. A nemzetáruló magyar vezetők mulasztásait, árulásait ellenben jó, ha minél többen ismerik, hisz ha tevékenységükkel nem vagyunk megelégedve, akkor módunk van lecserélni őket!
Árus Zsolt
| # 84 louis bako |
| NEM KELL NEKUNK A MAS FOLYOJA ,NEM KELL NEKUNK A MASOK BERCE; CSAK MAGYAR HEGY ES MAGYAR RONA -AHOGY AZ ISTEN REG KIMERTE.! NEM KELL NEKUNKIDEGEN EGBOLT,EGY PORSZEME SEM A VILAGNAK !! CSAK AZ KELL AMI A MIENK VOLT!! IGAZSAGOT SZEKELY ORSZAGNAK !!! SZEP HATARUNKNEM IS HATAR VOLT. HANEM ISTEN OLELO KARJA.!- HELYETTE MOST EGY SZORNYU GYASZFOLT SOTETLIK AZ ARVA MAGYARRA DE EZT A GYASZKOVET MOST LETESSZUK !! |